Pest és Buda szerepe a forradalomban
„Budapest ekkor hivatalosan még nem létezett. Pest és Buda, mint két ikerváros állt a Duna két partján. Már ekkor majd egy évszázados cél volt, hogy Pestet és Budát valamiféle kormányzati és kulturális központtá tegyék.” – mondta Domonkos Csaba történész.
Pesten volt a Helytartótanács, az Egyetem, itt alapította Széchényi Ferenc a Nemzeti Múzeumot, és itt alakult meg a Magyar Tudományos Akadémia is. Nem véletlen tehát, hogy „ami Pesten történt, az kihatott az egész országra”.
További olvasnivaló: Népszava: Time Machine Budapest történelmi kiállítás
Március 15.: egy különleges, vértelen forradalom
A korabeli beszámolók szerint rendkívül sokan vettek részt az eseményeken. Domonkos Csaba így fogalmazott:
„Ez nem úgy nézett ki, mint egy hagyományos forradalom, ahol tomboló tömeg vonul végig az utcákon és harcok törnek ki. Itt az emberek elmentek, meghallgatták a beszédeket, aztán ebédelni tértek, majd újabb beszédeket hallgattak meg, később Táncsics Mihály kiszabadítására indultak.”
Bár az események békések voltak, a tömeg folyamatos jelenléte döntő szerepet játszott. A Helytartótanács is kénytelen volt aláírni a követeléseket, részben azért, mert kinézve az ablakon, hatalmas tömeget láttak esernyők alatt – attól tartva, hogy azok fegyvert rejtenek.
Kapcsolódó tartalom: Funzine: Történelmi időutazás Budapesten
A 12 pont és a sajtószabadság születése
Az 1848-as események egyik legfontosabb vívmánya a sajtószabadság volt. „A sajtószabadság az egyik alapvető polgári jog” – emlékeztetett Domonkos Csaba.
A Landerer és Heckenast nyomdában engedély nélkül, több ezer példányban sokszorosították a 12 pontot és a Nemzeti dalt. Ezzel nemcsak a pesti polgárokhoz jutott el a forradalom üzenete, hanem az egész országban futótűzként terjedt.
Érdekesség a témában: Zöldsaláta: Lépj be a történelem lapjai közé!
Forradalmi helyszínek – mi maradt fenn ma?
- Pilvax kávéház: az eredeti épület ma már nem áll, emléktábla őrzi a hely szellemét.
- Városháza: a korabeli épületet lebontották.
- Táncsics Mihály börtöne (Buda): emléktábla jelöli.
- Nemzeti Múzeum lépcsője: a március 15-i ünnepségek ikonikus helyszíne.
Bővebben a kiállításról: Technokrata: időutazás a történelemben
Pest és Bécs összefonódása
A pesti és a bécsi forradalom szinte kéz a kézben zajlott. „Azért indították meg akciójukat Petőfi Sándor és társai március 15-én, mert hallották, hogy 13-án Bécsben már kitört a forradalom. Rájöttek, hogy nem várhatnak tovább, ‘addig kell ütni a vasat, amíg meleg’.”
A forradalom hosszú távú öröksége
A márciusi ifjak követelései visszafordíthatatlan változásokat indítottak el: törvény előtti egyenlőség, közteherviselés, a jobbágyi függés felszámolása. Domonkos Csaba szerint „’48 lezárt egy nagyon hosszú polgári átmeneti folyamatot, amit ma úgy hívunk: reformkor, és elindította a polgári Magyarország korszakát.”
Éld át a történelem fordulópontjait – Time Machine Budapest
„Az 1848-as márciusi 12 pont talán az egyik legfontosabb dokumentum a magyar történelemben” – hangsúlyozza Domonkos Csaba történész. A kiállításban ezek a sorsfordító események is megelevenednek: a városegyesítés gondolatától a forradalmakon és háborúkon át egészen napjainkig.
A 100 perces, immerzív időutazás során történészek bevonásával összeállított, hiteles tartalommal találkoznak a látogatók. A belváros szívében, a Király utcai egykori királyi sörház pincéjében autentikus díszletek, holovetítések és páravetítések segítenek megérteni Budapest történetét.
Ideális diákoknak, történelem iránt rajongóknak és mindenkinek, aki mélyebb tudást keres a főváros múltjáról.
További sajtómegjelenések:
