Die Rolle von Pest und Buda in der Revolution
„Budapest existierte zu dieser Zeit offiziell noch nicht. Pest und Buda standen als Zwillingsstädte an den beiden Ufern der Donau. Schon damals war es seit fast einem Jahrhundert ein Ziel, Pest und Buda zu einem Regierungs- und Kulturzentrum zu machen“, erklärte der Historiker Csaba Domonkos.
In Pest befanden sich der Statthaltereirat, die Universität, hier gründete Ferenc Széchényi das Nationalmuseum, und hier entstand auch die Ungarische Akademie der Wissenschaften. Es ist daher kein Zufall, dass „alles, was in Pest geschah, Auswirkungen auf das ganze Land hatte“.
Weiterführende Lektüre: Népszava: Time Machine Budapest történelmi kiállítás
15. März: eine besondere, blutlose Revolution
A korabeli beszámolók szerint rendkívül sokan vettek részt az eseményeken. Domonkos Csaba így fogalmazott:
„Ez nem úgy nézett ki, mint egy hagyományos forradalom, ahol tomboló tömeg vonul végig az utcákon és harcok törnek ki. Itt az emberek elmentek, meghallgatták a beszédeket, aztán ebédelni tértek, majd újabb beszédeket hallgattak meg, később Táncsics Mihály kiszabadítására indultak.”
Bár az események békések voltak, a tömeg folyamatos jelenléte döntő szerepet játszott. A Helytartótanács is kénytelen volt aláírni a követeléseket, részben azért, mert kinézve az ablakon, hatalmas tömeget láttak esernyők alatt – attól tartva, hogy azok fegyvert rejtenek.
Kapcsolódó tartalom: Funzine: Történelmi időutazás Budapesten
A 12 pont és a sajtószabadság születése
Az 1848-as események egyik legfontosabb vívmánya a sajtószabadság volt. „A sajtószabadság az egyik alapvető polgári jog” – emlékeztetett Domonkos Csaba.
A Landerer és Heckenast nyomdában engedély nélkül, több ezer példányban sokszorosították a 12 pontot és a Nemzeti dalt. Ezzel nemcsak a pesti polgárokhoz jutott el a forradalom üzenete, hanem az egész országban futótűzként terjedt.
Érdekesség a témában: Zöldsaláta: Lépj be a történelem lapjai közé!
Forradalmi helyszínek – mi maradt fenn ma?
- Pilvax kávéház: az eredeti épület ma már nem áll, emléktábla őrzi a hely szellemét.
- Városháza: a korabeli épületet lebontották.
- Táncsics Mihály börtöne (Buda): emléktábla jelöli.
- Nemzeti Múzeum lépcsője: a március 15-i ünnepségek ikonikus helyszíne.
Bővebben a kiállításról: Technokrata: időutazás a történelemben
Pest és Bécs összefonódása
A pesti és a bécsi forradalom szinte kéz a kézben zajlott. „Azért indították meg akciójukat Petőfi Sándor és társai március 15-én, mert hallották, hogy 13-án Bécsben már kitört a forradalom. Rájöttek, hogy nem várhatnak tovább, ‘addig kell ütni a vasat, amíg meleg’.”
A forradalom hosszú távú öröksége
A márciusi ifjak követelései visszafordíthatatlan változásokat indítottak el: törvény előtti egyenlőség, közteherviselés, a jobbágyi függés felszámolása. Domonkos Csaba szerint „’48 lezárt egy nagyon hosszú polgári átmeneti folyamatot, amit ma úgy hívunk: reformkor, és elindította a polgári Magyarország korszakát.”
Éld át a történelem fordulópontjait – Time Machine Budapest
„Az 1848-as márciusi 12 pont talán az egyik legfontosabb dokumentum a magyar történelemben” – hangsúlyozza Domonkos Csaba történész. A kiállításban ezek a sorsfordító események is megelevenednek: a városegyesítés gondolatától a forradalmakon és háborúkon át egészen napjainkig.
A 100 perces, immerzív időutazás során történészek bevonásával összeállított, hiteles tartalommal találkoznak a látogatók. A belváros szívében, a Király utcai egykori királyi sörház pincéjében autentikus díszletek, holovetítések és páravetítések segítenek megérteni Budapest történetét.
Ideális diákoknak, történelem iránt rajongóknak és mindenkinek, aki mélyebb tudást keres a főváros múltjáról.
További sajtómegjelenések:
